Újra gasztro rovatunk következik!
Elmondom, hogy az alábbi jóképű burgerból mi nem saját termés (még jelenleg!): a sajt. A télen levákuumozott marhahús jól bírta a fagyasztót, semmi mellékíze nem volt, 18 dkg-os pogácsákat formáztunk, saját disznózsíron szép mediumra sütöttük, a kifolyt húslében megpirítottuk a saját készítésű bucik mindkét vágott felét. Előtte már kevertünk egy lilahagymás, savanyú uborkás Worchester szószos, mutáros (stb.) kenőcsöt, azzal megkentük a pirított zsömléket, hoztunk be a kertből paradicsomot, rá a húst, mellé pedig egy kurkumás-ecetes-tarkaborsos uborkasalátát tettünk.
Nem oly dekoratív, mint a strandos hamburger, de minden íz ott van, ahol lennie kell, a húsban csak hús van, és a paradicsom is csak napot meg vizet kapott. Cserébe a konyhát mondjuk romokban hagytam sorsára.
Ha nem lenne egy raklapnyi gyermekem itthon, biztos is, hogy nyitnék egy sült kolbászozós hamburgerezőt.
A szalámink minden szinten elfogyott, most télig ilyen fél-informatív bejegyzésekkel próbálom fenntartani a lelkesedéseteket, kivéve, ha sikerülne a bozótosban lefényképeznem a kocákat a malacaikkal úgy, hogy ki is jutok viszonylag egyben. Holnap azért nekifutok (lehet, hogy szó szerint)!
