Kicsit lendüljünk át az élőkre is.
Ha még emlékeztek, próbáltam egyensúlyozni az ivararányt, mivel itthon gyárilag csak fiúk vannak (mármint Eszter kivételével), ezért a B helyszínre vittünk pár magyar tarka kislányt. Azóta emeltük a létszámot, és egy Jersey-t (a kis barna őzike) is nevünkre vettünk.
Most dobják a téli bundát (az énekes madarak nem győzik hordani fészekanyagba), szép fényes a szőrük, kerekednek, kezesek, ragaszkodóak, nagyon jó csapat. Egészen addig, amíg meg nem látják, hogy viszem az abrakot, mert akkor nincs haverfelvétel, indul a lökdösődés, verekedés, helyezkedés.
Hosszú távra tervezünk velük, lassan elérik azt a kort, amikor nézelődhetünk öltönyös bika (inszeminátor) után is, és belevágunk a borjútartásba is, ami még nekünk is teljesen új terület.
