Húsvéti tálak

Kezdjük is rögtön a kellemetlen résszel.

 

Sokadszorra is elnézést, akinek nem jutott sonka, higgyétek el, nem így terveztem, télen még attól féltem, túl sokat csináltunk. Annyira akut a helyzet, hogy nekünk sem maradt Húsvétra, az meg, hogy elrakom egy évre érni a legszebbet, már a csontozás másnapján (annyira amúgy nem volt másnap, ügyesek voltunk) hamvába holt. Tanultunk belőle, jövőre kisipari nagyüzemmel tervezünk.

Hogy mégse maradjatok Várszegi jóságok nélkül Húsvétra, a következőt találtuk ki.

Mint a képeken is láthatjátok, csináltunk egy ilyen jóképű és megnyerő bőség tálat. A következők vannak rajta szépre szelve: füstölt tarja, angol szalonna, kolozsvári szalonna, kenyérszalonna az egyes tálon, sertés szalámi, sertés – szarvas szalámi és fehér szalámi (és igen, a jó hír: elkészült, és bitang lett!) a kettes tálon. Nem megbonthatók, együtt készültek, együtt is szeretnének Hozzátok kerülni, és így adják ki a teljes szortimentünket. A két tál együtt 12 000 erős Ft, nem tudom, hány személyes, ne is kérdezzétek, de van rajta anyag mindenből.

Rendelni március 24.-e vasárnap éjfélig tudtok telefonon vagy üzenetben (kérlek, ne kommentben), mert el is kell még szépre készítsük őket, hogy Húsvétra a legjobb formájukat hozzák. (A kés nem jár hozzá, azt én is úgy einstandoltam.)

Igaz nem sonka, de csupa jó áru, gyertek, kóstoljátok!

A Szeletelő – első szeletek

Ahogy ígértem is, innentől a szeletelőgépé a főszerep!

Ezek a dobozok kóstolóba mennek, van bennük kolozsvári szalonna, füstölt tarja, egy kis maradék felsál sonka (a többi még füstön!), angolszalonna, és egy újdonság, Basturma, azaz fűszeres karaj.

Elég érdekes ez az étel, a karajt 3 napig sóztam, utána 3 órát áztattam, csináltam egy pirospaprikás – 3 féle borsos – kakukkfüves – foghagymás fűszerkeveréket, abban meghempergettem, és textilpelenkával szorosan összekötöztem. A kis csomagokat kilógattam három hétre a levegőre, a szél szépen kiszárította, és kész is. Elég intenzív az íze, sok nincs is belőle, inkább csak kísérlet volt ez idén.

Azért egy karikát mindenképpen megér, gyertek érte 😉

(A szarvas szalámi nagyon iparkodott szikkadni, az első kóstolás megtörtént, még pár mérvadó véleményt meghallgatok, és szerintem hét vége fele a Tiétek. Jelezni fogom, ha szabad a pálya!)

Osso Bucco

Ilyeneket is tudunk, ha nem kell siessünk, békességben elfűrészelgethetünk (vagyis csak Robi, én ragaszkodok az összes ujjamhoz), és tudjuk, hogy itt a szezon vége.

Ez a híres hírhedt Osso Bucco, a lábszárcsonton rajtahagyott hússal, amit főznek – sütnek, a sorrendet nem tudom. Különleges kérésre készült, de vannak olyan kívánságok, amiket nem hagyhatunk figyelmen kívül. Egyébként is, félig meddig családon belül marad 😉

Jövő héttől a műhelyünk átalakul szeletelő – kóstoló klubszobává, gyertek, jó móka lesz!

Készülnek a finomságok

Eseménydús hetünk volt, de megérte minden perce, érkezik is egy adag életkép a poszt mellé.

Gyönyörű marhahúst kaphatott, aki rendelt, 677 kg volt bőrében a jószág, kevés faggyúval, szép vastag húsformákkal és kőkemény csontokkal. Nézzétek azt a hatalmas bélszínt, milyen gyönyörű és boldog, hogy kint vagyunk az EB-n! A következő vágás két hét múlva lesz, aki lemaradt, legközelebb orvosolhatja.

Csináltunk egy kevés füstölt (most még inkább lángolt) kolbászt, tényleg csak kóstolónyit, ha még éppen így szeretitek, jöhettek is érte.

Hurkából is elkészült két nagy ládányi, bár ebből már vannak veszteségeink, ahogy lejárt a füst, már sorba is álltatok érte, köszönjük a bizalmat továbbra is! Disznósajtot szerdán vágunk meg, még egy kicsit hagyjuk szikkadni füst után. A húsos-májas hurka darabja 2 500 Ft, a sajtnak kilója lesz ennyi. Nagyon friss, nagyon finom, nagyon hurka.

A szalonnák sóban várják a továbbiakat, nem lettek vékonyak idén sem. December 20.-a körül eredményhirdetés itt is, egy kis tarja, pár kolbászhúsos szűzpecsenye, és az első csülkök szintén akkor jönnek le a füstről, szép Karácsonynak nézünk elébe.

A paprika továbbra is Fajszi Paprika Manufaktúra, továbbra is hibátlan, erről nincs is tovább mit írni, nagyon jó vele dolgozni, köszönjük! (Az ajándékokat is 🥰)

A gyermek is besegít, tekerésben még van hova erősödnie, de a sört már hibátlanul szállítja, köszönjük neki is innen is!

Jövő héten folytatjuk, addig is gyertek és kóstoljatok – vigyetek amit lehet, elég jól sikerültek a heti portékák

Burger – Gasztro rovat #1

Újra gasztro rovatunk következik!

Elmondom, hogy az alábbi jóképű burgerból mi nem saját termés (még jelenleg!): a sajt. A télen levákuumozott marhahús jól bírta a fagyasztót, semmi mellékíze nem volt, 18 dkg-os pogácsákat formáztunk, saját disznózsíron szép mediumra sütöttük, a kifolyt húslében megpirítottuk a saját készítésű bucik mindkét vágott felét. Előtte már kevertünk egy lilahagymás, savanyú uborkás Worchester szószos, mutáros (stb.) kenőcsöt, azzal megkentük a pirított zsömléket, hoztunk be a kertből paradicsomot, rá a húst, mellé pedig egy kurkumás-ecetes-tarkaborsos uborkasalátát tettünk.
Nem oly dekoratív, mint a strandos hamburger, de minden íz ott van, ahol lennie kell, a húsban csak hús van, és a paradicsom is csak napot meg vizet kapott. Cserébe a konyhát mondjuk romokban hagytam sorsára.
Ha nem lenne egy raklapnyi gyermekem itthon, biztos is, hogy nyitnék egy sült kolbászozós hamburgerezőt.

A szalámink minden szinten elfogyott, most télig ilyen fél-informatív bejegyzésekkel próbálom fenntartani a lelkesedéseteket, kivéve, ha sikerülne a bozótosban lefényképeznem a kocákat a malacaikkal úgy, hogy ki is jutok viszonylag egyben. Holnap azért nekifutok (lehet, hogy szó szerint)!